Székhelyszolgáltatás története 1.

A székhelyszolgáltatás magyarországi meghonosítását többen is magukénak vallják, legalább 3-4 társaság is magát tartja a székhelyszolgáltatás, mint nóvum hazai úttörőjének. Nyugaton régóta elterjedt a virtuális székhely fogalma, annak alkalmazása. A dolog lényege annyi volt, hogy ha egy cégnek székhelyre volt szüksége, azonban  fizikailag az adott ingatlanra, helyiségre nem tartottak igényt napi rendszerességgel, magyarán nem volt szükség annak használatára, akkor virtuális székhelyre vonatkozó szerződést kötöttek  – ma ezt Magyarországon  székhelyszolgáltatási szerződés elnevezéssel illetnénk. Erre leggyakrabban akkor került sor, amikor a tulajdonos külföldi személy volt, és esze ágában sem volt a székhelyén fizikailag kötött üzleti tevékenységet végezni. Ilyen esetben rendszerint a céget vezető személy valamelyik külföldi országból irányította cégét, a székhelyén csak nagyon ritkán jelent meg. Luxemburgban járva az ember gyakran találkozhat ezer meg ezer cégtáblával egy-egy ház falán – ezek nagy része a virtuális székhely nyomát jelölik. Ennek előnye a vállalkozó oldaláról abban rejlett, hogy nem kellett rendes, kizárólagos használatra jogosító bérleti díjat fizetnie. Ugye nem mindegy a székhely, székhelyszolgáltatás díjának kalkulálásakor, hogy az adott ingatlant valaki kizárólagosan használja, vagy arra vonatkozóan sokan, akár sok száz céggel szerződik az ingatlant kiadó tulajdonos, jogszerű használó. Innét a virtuális székhely, és a székhelyszolgáltatás egyik nagy előnye: a költséghatékonyság, hisz sok cég osztozik a bérleti díjban. A virtuális székhely, székhelyszolgáltatás jogi konstrukciója megfelel mindig az adott ország jogi normáinak, ez egy alapvető fontosságú ismérve. Az már más kérdés, hogy bizonyos szolgáltatók nem tesznek ezeknek eleget, de tényként kezelhetjük, hogy az adott ország joga adott időben lehetőség ad a virtuális székhely, illetve székhelyszolgáltatás nyújtására, igénybevételére. A nyugati példánál maradva leggyakrabban a hazai lapok, médiumok az offshore cégekkel kapcsolatban emlegetik a virtuális székhely-et mint fogalmat. Gyakran találkozhatunk ilyen esetekben csupán postafiókokkal, amelyek a legtöbb esetben nem felelnek meg a jogi előírásoknak, különösen ha a hazai jogi normakapcsolatot vizsgáljuk.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.